Kultúra dél

Rogač, Šolta sziget legrégebbi tengerparti városa, mely tárt karokkal várja Önt. Kíváncsi tengerészek és kalandorok jönnek ide gyakran pihenni, élvezni a nyugalmat és csendet, illetve a gyönyörű zöld tájat. Az első hely, ahova Rogačról fog elutazni, az Milna, mely Brač szigetén található. Brač és Šolta annak idején egybefüggő, folytonos kiterjedésű földterület volt, de mára már Brač szigete elkülönül a szárazföldtől a Brač-csatorna által, Šolta szigetétől pedig a Spliti-kapu választja el.

Milna egy széles öböl végén helyezkedik el a sziget nyugati oldalán, mely egy a 17. században épült halászati és tengerészeti város s ahol a házak elefántcsontszínű kőből készültek. Két, jól védett kikötő található itt. AZ ACI Marina Milnaban vagy Marina Vlaskban biztonságos kikötőket találhat, melyek a város bejáratánál a Vlaska kikötőben helyezkednek el. Míg egy újabb nap eljövetelére vár, lesétálhat a kanyargós tengerparti sétányon vagy felmászhat a város felett elhúzódó hegyekre, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik az öbölre, a város piros tetőire és a barokk templomra, mely uralja a látványt. Az éttermek és kávézók elkerülhetetlen részei az ajánlatnak. Milnában élvezheti a kiváló haléttermek választékát, grilleket, pizzázókat és kávézókat a strandok mellett.

Ha szereti a természetet, Brač számos biztonságos és nyugodt öblöt kínál a nyugati oldalon, ahol az éjszakát is eltöltheti. Bobovišće és Stipanska öblök szűkek, fenyőfák veszik körül, és néhány hagyományos ház ékesíti őket. Bobovišće szépsége a híres horvát író és költő Vladimir Nazor kimeríthetetlen ihletforrása volt. A közeli faluban megtalálható a családi háza és a tiszteletére épített emlékmű is.

Ha nem kap kedvező szelet, amely elvihetné Bračba, és ha egy erős bura (északi szél) kezd el fújni, kereshet egy békés kikötőt Šolta déli oldalán. Jurja-öböl, Tatinja-öböl, Senjska-öböl és Stračinska-öböl jó menedéket kínálnak a kristálytiszta tengervizükkel és meredek szikláikkal körülvéve.

Másnap megkezdheti az új öblök keresését. Brač tengerpartjának mentén, déli irányban vitorlázva mindenképpen álljon meg a Blaca-öbölben. Az öböl közelében az egyik legkülönlegesebb hely a szigeten a Blaca kolostor (Blaca sivatag), remete szerzetesek települése, akik a 15. században a törökök elől menekülve a sziklán építették ezeket a remetelakokat. Ahhoz, hogy eljusson a kolostorhoz, körülbelül egy órát egy meredek ösvényen kell felmásznia egy erdőn keresztül. A kolostor nagy történelmi és építészeti értékkel bír, ezért érdemes kinyújtóztatni a lábait és megnézni a kilátását, mely a A rózsa neve című híres regényben is említésre kerül. Ha úgy dönt, hogy meglátogatja a kolostort, ne felejtse el lehorgonyozni a vitorlás hajóját, és semmiképpen se hagyja felügyelet nélkül.

A rövid kirándulás után hajózzon tovább Bol városába, Vidova gorába, mely a sziget legnagyobb hegye alatt fekszik s mely egyben az Adria legmagasabb csúcsa. Bol tele van vonzó strandokkal, melyek közül a legismertebb a Zlatni rat (Aranyszarv strand). Alakja, olyan mint egy tüske, amely közel fél kilométerre nyúlik be a tengerbe. Bol gazdag történelmi látnivalókban. Keleti oldalon egy dominikánus kolostor látható, amely otthon ad értékes tárgyak és festmények régészeti gyűjteményével rendelkező múzeumnak. A városközpontot számos barokk nyári ház és egy reneszánsz-barokk palota ékesíti, mely művészeti galériával is rendelkezik.

A nap végén hajózzon Hvar szigetére, és látogassa meg Stari Grad városát, a görög Farost, amely a sziget északnyugati részén található. Lehorgonyozhat a város kikötőjében, majd tehet itt egy sétát. Stari Grad épületeinek első soraiba, olyan házak tartoznak, amelyeket a 18-19. században sikeres kereskedők, hajóácsok és kapitányok építettek. A város romantikus és reneszánsz épületei közül kiemelkedik a Tvrdalj Petar Hektorović. Ez egy erődített nyári ház, jellegzetes halastójáról, melyet árkádok és kertek vesznek körül. A ház mellett található a reneszánsz Szent Rókus templom (16. század), valamint Szent István barokk temploma (17-18. század), melynek különálló, Görögországból származó kőblokkból álló harangtornya van. Számos értékes dolog, amely még az illírektől és a görögtől származik egészen napjainkig, a 15. századi domonkos kolostor gyűjteményében tárolták. A városnézés után felfrissülhet a számos éttermek vagy tavernák egyikében. Ha egy erős misztrál (száraz, hideg északi szél) vagy tramontana (hideg szél északkeletről vagy északról ) elkezd fújni, akkor lehorgonyozhat a közeli Zavala-öbölben vagy egy kissé nagyobb öbölben, melyet Tiha-nak hívnak.

Amennyiben kikötőt vagy horgonyzási helyet szeretne találni Hvar városban, akkor korán kell elhagynia Stari Grad városát. Hvar egyike a leglátogatottabb városoknak az Adrián, legnépszerűbb üdülési célpont, nagyszerű esti partikkal. Ha szórakozni szeretne, győződjön meg róla, hogy meglátogatja a Carpe Diem nevű koktél bárt, ahol a buli korán kezdődik és egészen a reggeli órákig tart. Ha nem talál kikötő helyet a városba, ami gyakran előfordul, főként a nyári hónapokban, akkor lehorgonyozhat a közeli ACI Marina Palmižanaban, amely egy csendes öbölben helyezkedik el Klementen, a Pakleni-szigetek legnagyobb szigetén, amely a város túloldalán fekszik. Hvarra eljuthat csónakkal vagy vízitaxival. Ha nem szeretné az éjszakát a kikötőben tölteni akkor lehorgonyozhat Vinogradišće-öbölben vagy a déli oldalon található öblök egyikében.

Éghajlata nagyon kedvező, gyógyfürdője az 1868-as évekig nyúlik vissza, gazdag kultúrája és kitűnő elhelyezkedése miatt Hvar az egyik legelitebb és leglátogatottabb helyek egyike az Adrián. Hvar a horvát reneszánsz irodalom egyik kulturális központja, melynek régmúlt történelme az építészetében is megmutatkozik. A Fortica erőd, más néven Španjola (Spanyol erőd) egy dombon az óváros felett épült a 16. század közepén. Hvar székesegyháza a püspöki palotával együtt bezárja a Dalmácia legnagyobb főterének keleti oldalát azaz piazzáját (Pjaca). Az 1612-ben alapított színház Hvaron Európa egyik első városi nyilvános színházaként tartják számon. Az 1461-ben épült Ferences-rendi kolostor otthon ad egy múzeumnak, ahol a régi mesterek festményeinek gyűjteménye található.

A hangákról, napsütésről, borról, levenduláról, zsályáról ismert, illetve a tücskök zenéjétől hangos szigetről, Hvárrol hajózzon tovább Vis szigetére. A legtöbb tengerész számára nagy teljesítmény, ha először eljut Visre. Habár körülbelül 8 tengeri mérföldre van a szomszédos szigetektől (Pakleni-szigetek), meredek és magas partjai, vad szépsége, gazdag kulturális, illetve történelmi öröksége Viset egy egyedülálló jelenséggé teszi a több mint ezer adriai szigetek közül. A sziget első állomása Vis városa. Már messziről lehet látni a város erődítményeit a hegyeken: Velintun a keleti, Fortica pedig a nyugati oldalon van. Sétáljon le Vis szűk utcáin, úgynevezett kalen, illetve látogassa meg a reneszánsz helyeket és templomokat és pillantson be a múltba, hisz az antik Issza létezésének nyomát otthagyta mindenhol.

A sziget másik részén található Komiža városa. Útközben álljon meg Budikovac szigetén s ússzon egyet, de vigyázzon, amikor a lagúnába vitorlázik, illetve figyeljen oda a sekélyes részekre. A sziget mellett van Rukavac-öböl, mely a sziget déli részének legbiztonságosabb kikötője. Itt lehorgonyozhat az éjszaka folyamán, ha esetleg az időjárás rosszra fordul.

Budikovac mellett található Ravnik-szigete, mely híres a Zöld barlangjáról (Zelena spilja). A Zöld-barlang látogatóinak belépőt kell fizetniük és a barlangba csakis hivatalos hajókkal mehetnek be. Látogasson el a barlangba a délutáni órákban, és le fogja nyűgözni a fényjáték, mely zöld árnyalatokat hoz létre a sziklás falakon és a vízen. A leglátogatottabb öböl egész Visen a Stiniva-öbölben található, melyet megközelíthetetlen 100 méter magas sziklák vesznek körül. Csónakkal csak a hegyszakadékig hajózhat. Az öböl lakatlan és védett természetvédelmi terület. A tengerfenék kivételesen vonzó a búvárok számára. Egy izgalmakkal teli nap után elvitorlázhat Komiža kikötőjébe, de csak akkor, ha az időjárás kedvező, és a szelek csendesek.

Komiža az egyik legfestőibb és legszebb helyek egyike az Adrián. Itt sétálgatva egyedülálló élményben lehet része. Ennek a kicsiny halász városkának szűk kis utcáit ( kalas) keskeny kőépületek övezik, melyek akár 5 emelet magasak is lehetnek. A város feletti dombon látható Szent Miklós 12. századi bencés kolostorának maradványai. A városban van egy 16. századi templom “Gospa Gusarica” (Kalózoktól oltalmazó Miasszonyunk) és a városi rakparton egy velencei kastély látható a világ legnagyobb halászati múzeumával. Komiža híres ízletes ételeiről. Különlegességei közül kiemelnénk a komiška pogačat, mely helyi jellegzetes pogácsa (sózott szardínia, hagyma és paradicsom sütemény), illetve a homár, amelyre sok vendég választása esik. A Komiža-öböl előtt van néhány sziget, melyek a Vis-szigethez tartoznak: Biševo, a híres Kék-barlang (Modra špilja), Svetac (a mediterrán szerzetesek egykori lakhelye), a Jabuka és Brusnik vulkáni szigetek, illetve más számos szigetecske.

Vitorlázzon Biševó felé, és látogassa meg a csodálatos Kék- barlangot. A barlang látogatóinak belépőt kell fizetniük, és csakis az ottani csónakokkal tekinthetik meg a barlangot. Megfelelő fényviszonyok esetén, elsősorban napsütéses napokon a barlangba beszűrődő napsugarak kék varázslatot alkotnak, illetve a víz alatt elmerült tárgyak ezüstös hatást keltenek. Amikor elhagyja Biševót, irányítsa hajóját Vis felé, ahol az éjszakát fogja eltölteni.

A hatodik napon térjen vissza Šolta szigetére, és vitorlázzon Maslinicába. A kikötő bejárata hat sziget által van elrejtve. A legnagyobb sziget fekszik a legtávolabbra. A nyugati részen fekvő legtávolabbi sziget Stipanska, 70 m magas és sűrű örök zöld bozót úgynevezett macchia fedi, valamint egy 5. századi, korai keresztény bazilika és egy bencés apátság maradványait rejti. Maslinica tele van hagyományos épületekkel, valamint új nyári házakkal. Az erdős déli parton egy barokk kastély van, melyet nem régiben felújítottak és hotelként nyitottak meg. A kastély alatt egy újonnan épített kikötő, úgynevezett Martinis Marchi Marina található.

A Maslinica mellett fekszik a Šešula-öböl, amely kiváló menedéket nyújt a misztrál (száraz, hideg északi szél) és a tramontana (hideg északi vagy északkeleti szél) elől. Ha a szelek kedvezőtlenek, akkor lehorgonyozhat Šešulába , de vigyázzon és horgonyozzon le mélyen , mert az öböl mélysége igen jelentős (40 m).

Az utolsó napon hajózza körbe Mali és Veliki Drvenik szigeteit. Drvenik északi oldala kopár és megközelíthetetlen, de a déli oldalt sűrű örök zöld bozót és fenyvesek borítják. Bár kicsi (3,3 km2), ennek a kis szigetnek 5 falucskája van, így a tengerről mindig látni itt-ott házakat. Veli Drveniknek számos öble van ahol lehorgonyozhat.

Javasolnánk, hogy kössön ki Krknjaši-öbölben, mely Veli Drvenik keleti partja és Krknjaš szigetecske között helyezkedik el. Itt úszkálhat, majd tovább hajózhat Rogač felé, ahol az éjszakát fogja eltölteni.