Kultúra

A horvátok az i.sz. 7. század elején telepedtek le napjaink Horvátországának területén. A korai középkorban Horvátország területén számos védekező háborút vívtak, a vidék a civilizáció határmezsgyéjének számított. A 9. században területe a Frank és a Bizánci Birodalom közé ékelődött, a 11. században a Katolikus és az Ortodox Egyház közé, a 15-től a 19. századig a kereszténység és az Ottománok iszlám birodalma közé. Számos beszámoló bizonyítja, hogy a 9. és a 12. század között Horvátország önálló hercegség, később királyság volt. Az állandó fegyveres konfliktus Velencével, Bizánccal és a törökkel arra kényszerítette a horvátokat, hogy szorosabb szövetségre lépjenek az osztrák és a magyar dinasztiákkal, ami kisebb-nagyobb függetlenségi háborúkhoz vezetett, és nemzeti önállósághoz. Horvátország végül 1990-ben nyerte el teljes nemzeti függetlenségét.

A terület felett uralkodó országok és birodalmak nyomot hagytak a nemzeti örökségen. A partvidék városai nagyrészt az ókorból és a középkorból származnak. A horvát partvidék legfontosabb ókori emlékei Pula városának csodálatosan épen maradt római amfiteátruma, az Aranykapu, Augustus temploma, Diocletianus római császár palotája a 4. századból Splitben (később a középkori város részévé vált, ma az UNESCO védelme alatt áll).

Euphresias bazilikája Porečben a Földközi-tenger legszebb épen maradt bizánci műremeke, a 6. századból. Euphresias püspök bazilikájának ehhez a mozaikjához csak a ravennai San Vitale templom hasonló díszítése fogható; ez a két mű Európa legfontosabb fennmaradt történelmi mozaikja.
A bazilika három hajós épületét világszerte fontos történelmi műemléknek tartják, és az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.

A román építészet legjellemzőbb települései Krk, Rab és Trogir. Trogir Közép-Európa legszebb állapotú gótikus román városa. Falakkal övezett középkori központjában épen maradt román, gótikus, reneszánsz és barokk kastélyok, tornyok, lakóépületek és paloták találhatók.
A legfontosabb épület Trogir katedrálisa, melynek 1240-ből származó kapuja a Radovan nevű kőművesmester remeke. Ez Horvátország legfontosabb gótikus román emlékműve.

Osor, Pag, Šibenik, Hvar, Korčula és Dubrovnik jellemzően reneszánsz települések. Dubrovnik városát a 13. században, tervek alapján építették, reneszánsz falai és tornyai, középületei, templomai, palotái és a nemesek nyári lakjai rendkívüli módon épen maradtak.
Ezek az épületek mind a független Dubrovniki Köztársaság idején épültek. Függetlenségéért és békéjéért a város súlyos adókat fizetett a Török Birodalomnak, a kereskedelemnek és a halászatnak köszönhetően mégis virágzott, sőt, lakói vagyonokat fordítottak szépítésére. Napjainkban az egész város az UNESCO védelmét élvezi.

A többi kulturális emlékmű közül érdemes még kiemelni a horvát uralkodók idején emelt kápolnákat. Különösen érdekes a fonott díszítésű kő dombormű. Split katedrálisának fa kapuin a díszítések Krisztus életéből ábrázolnak jeleneteket - a 13. században faragta ki őket egy Buvina nevű mester, és különösen szép állapotban maradtak fenn.

A modern művészet szerves része kulturális, művészeti és építészeti örökségünk. A paloták, átriumok és terek hagyományos fesztiválok és nemzetközi színdarabok színhelyei - ilyen a Dubrovniki Nyári Fesztivál, Pula Filmfesztiválja, a Summer in Split és a Musical Evenings in Zadar and Osor, vagy a Days of Croatian Theatre... Néha a klasszikus zenekarok és városi techno között népzenébe is botlik az ember, például a "Klapa" (a dalmát énekstílus) világszínvonalú vokalistáiba, akikkel még a legkisebb tengerparti faluban is összefuthat az ember.